Szeptember 9.
Néveri Cintia
Valamit írtam arról, hogy oroszlánsziluetted van. Persze ráérek még kifejteni.
Valamit mondtam arról, hogy néha, mint a vihar. Egyébként mostanság, mint egy nyugodt tenger. Amelyet elfelejtettek. Nem indulnak expedíciók.
A halkan suttogó szelek.
Valamit gondolok arról, hogy keresem a nyelvem. Mindent giccsesnek érzek. Közben sokasodnak a képek.
Valamit látok körülöttem, valamilyen durva szövete van a kedvemnek, itt legbelül.
A vad dolgok békéje.