Január 9.
Néveri Cintia
Az intenzív dolgokat nem lehet teljes valójukban érezni. A fájdalom lehet testi és lelki is. De a boldogság lehet? Az orgazmuson kívül, érzem, ha a szervezetem jól van? Tünetmentes. Aztán Párizsban esik az eső, kint annyira hideg van, hogy lefagynak a rügyek, valaki éppen most mondja el a másiknak, hogy már nem szereti, mások, innen nagyon messze, ránk gondolnak, de nem ismernek, valamikor a gyermekkoromban éppen most lépek be valahova és szégyenkezem, mert inkább ott élnék az otthonom helyett. Párhuzamosok. Nem érek a gondolataim végére. Belekezdek, eljutok valamerre, majd rájövök, hogy innen kettő, három elágazás vezet. Fekete az eső. Azt hittem mindenki annak látja. Rájövök, hogy nem. Ez képesség? Vagy megjavulnak idővel a dolgok? Semmit sem tudni biztosan, csak kérdezni.
Megállás nélkül. Örökké.