Október 9.
Néveri Cintia
Az elmúlt hét, zöld fronthullám, vibrálás. Belealszok és semmi sem érdekel. Eddig nem neveztem nevén ezt az egészet, huszonhatodikáig kaptam haladékot. Rendezgetem a rengeteg szöveget, ami a nyáron született. Csak vinné el valaki. Az elektromosság félúton vihart gerjeszt, amit én már nem látok. Nem is akarok. Csak a fényekre leszek figyelmes, a villámokra. Ez a frusztráció.