Augusztus 28.
Néveri Cintia
A legfontosabb, amit tanultam az egyetemen: a szabadság kis körei. Bármi történhet, bárkivel. Ha azonban ezeket a kis köröket kiépítjük, a szabadságunk mindig biztosítva lesz. Betegesen őrzöm ezeket. Ha valaki jól tud olvasni a lélekben, észreveszi a határaimat. Van, ami finom, hártyaszerű. Mégsem tudod átszakítani. Átereszti a napfényt, a sötétséget is látod belül. De egyiket sem érintheted. Eldönthetetlen, hogy vannak-e arcok. Vagy csak fény és árnyék van. Az örökös tapogatózás. Az örökös határsértés.
Az utolsó nyári napsugarak elraktározása. Hátha idén sem fog örökké tartani a tél. Hátha lehet majd tompítani az évszak sötétségét.